A „nudging” megértése: elmélet, gyakorlat, marketing és etika
Egy olyan világban, amely tele van választási lehetőségekkel, a müzlisortól kezdve a bonyolult pénzügyi döntésekig, egyre fontosabb, hogyan hozzuk meg döntéseinket. Itt lép be a képbe a nudging fogalma, egy finom, mégis erőteljes eszköz, amely befolyásolja viselkedésünket anélkül, hogy korlátozná a választási szabadságot. De pontosan mi is az a nudging, honnan származik, és hogyan alkalmazzák (vagy éppen élnek vissza vele) a marketingben?

Mi az a nudging?
A nudging azt jelenti, hogy az embereket finoman terelik bizonyos viselkedések vagy döntések felé anélkül, hogy kényszerítenék őket, vagy jelentős anyagi ösztönzőket alkalmaznának. A lényege az, hogy a környezetet vagy a „választási architektúrát” úgy alakítják, hogy az kedvezőbb döntésekhez vezessen, miközben a választás szabadsága megmarad.
A fogalmat Richard Thaler és Cass Sunstein népszerűsítette 2008-as könyvükben: „Nudge – Jobb döntések egészség, vagyon és boldogság tekintetében”. A nudging nem tilt meg semmit, nem változtatja meg jelentősen a gazdasági ösztönzőket, csupán bizonyos opciókat kiemel vagy könnyebbé tesz.
Elméleti háttér: viselkedési közgazdaságtan
A hagyományos közgazdaságtan feltételezi, hogy az emberek racionális szereplők, akik mindig a saját érdekeik szerint döntenek. A viselkedési közgazdaságtan azonban pszichológiai megfigyeléseket is figyelembe vesz, és elismeri, hogy az emberek kiszámíthatóan irracionálisak.
A nudging mögötti kulcselvek a következők:
-
Veszteségkerülés: Az emberek jobban félnek a veszteségektől, mint amennyire örülnek a nyereségnek.
-
Alapértelmezési torzítás: Sokan maradnak az alapbeállításnál, ha nem kényszerülnek változtatásra.
-
Jelenorientáltság: A jelenlegi előnyöket előnyben részesítjük a jövőbeliekkel szemben.
-
Társas bizonyíték: Mások viselkedése erősen befolyásol minket.
Ezek a kognitív torzítások rossz döntésekhez vezethetnek. A nudging célja, hogy ezeket figyelembe véve jobb döntési környezetet teremtsen.
Szeretnél többet tudni?
Ha felkeltette az érdeklődésed a viselkedési közgazdaságtan, olvasd el korábbi cikkünket a viselkedési közgazdaságtan alapjairól!
Ismert gyakorlati példák a nudgingra
-
Szervadományozás alapértelmezett beleegyezéssel
Azokban az országokban, ahol automatikusan beleegyeznek a szervadományozásba (kivéve, ha külön kérik a kizárást), lényegesen magasabb az adakozási arány. Ez az alapértelmezési torzítást használja ki. -
Légy a piszoárban (Schiphol repülőtér, Amszterdam)
Egy apró légy matrica a piszoárokban javítja a célzást, csökkentve a takarítási költségeket. Ez egy vizuális nudge a higiénia javítására. -
Egészséges ételek elhelyezése a menzán
A gyümölcsök és zöldségek szemmagasságba helyezése növeli annak esélyét, hogy ezeket válasszák, anélkül, hogy a kevésbé egészséges opciókat eltávolítanák. -
Energiafogyasztás összehasonlítása a szomszédokkal
Egyes energiaszolgáltatók megmutatják, hogyan teljesít a fogyasztó a szomszédaihoz képest, ezzel társas megerősítést használva a takarékosságra.
Nudging a marketingben
A marketingben a nudging hatékony eszköz lehet a fogyasztói viselkedés befolyásolására, a vásárlói élmény javításától kezdve a konverziók növeléséig.
A nudging alkalmazása a marketingben:
-
Alapértelmezett beállítások előfizetéseknél
Az automatikusan megújuló előfizetés fenntartja a felhasználót, hacsak nem mondja le aktívan. -
Időkorlátos ajánlatok és szűkösség
Az olyan kifejezések, mint „Már csak 3 darab maradt!” kihasználják a veszteségkerülést és a sürgetést. -
Társas megerősítés az e-kereskedelemben
A „500 ember vásárolta meg az elmúlt 24 órában” típusú kijelentések ösztönzik a konformitást. -
Árazás keretezése
Egy termék „Csak napi 1 dollár”-ként bemutatása „365 dollár évente” helyett olcsóbbnak tűnik. -
Előre bejelölt opciók a fizetéskor
Az olyan lehetőségek, mint a „Utasbiztosítás hozzáadása” előre bejelölve megkönnyítik a kiegészítő eladást.
Etikai kérdések: nudging vs. manipuláció
A nudging és a manipuláció közti finom határvonalat az átláthatóság és a szándék határozza meg. Egy nudge célja, hogy az egyén vagy a társadalom javát szolgálja, ne pedig kihasználja a felhasználót a haszon érdekében.
Amikor visszaélnek a nudging-al
-
Sötét mintázatok: Félrevezető felületek, például szinte lehetetlenné tett leiratkozás.
-
Rejtett alapértelmezettségek: Drága szolgáltatások automatikus bekapcsolása megfelelő tájékoztatás nélkül.
-
A szűkösség vagy félelem túlzott kihasználása: Hamis sürgetés vagy társas megerősítés alkalmazása.
Ha nem etikusan alkalmazzák, a nudging kényszerítő vagy megtévesztő eszközzé válik. Ez aláássa a bizalmat, és árt a márkának.
Következtetés: felelős tervezés
A nudging önmagában nem jó vagy rossz, ez egy tervezési stratégia. Ha etikusan használják, egészségesebb szokásokat, jobb pénzügyi döntéseket és gördülékenyebb ügyfélutakat segít elő. A marketingben a felelős nudging növelheti a lojalitást és javíthatja a felhasználói élményt. Ha visszaélnek vele, manipulációvá válik, és rövid távú nyereségért cserébe hosszú távú bizalom veszik el.
Ahogy Thaler mondta: „Ha arra akarod rávenni az embereket, hogy tegyenek valamit, tedd könnyűvé számukra.” Ez a nudging lényege, olyan döntéseket kínálni, amelyek segítenek, nem becsapnak.